Térdfájás – és ami mögötte van

A 18 éven felüli népesség 10%-a szenved tüneteket okozó arthrosisban, s ezek fele – vagyis a teljes felnőtt népesség 5%-a – térdarthrosis-ban. Gyakoribb és korábban jelentkezik nőkön, nagyon gyakran már 45–65 éves kor között, vagyis munkaképes korban. Miért ilyen gyakori a térdarthrosis? – kérdezhetjük. Két lábon járás, teherviselés, túlterhelés – lehetne a válasz. De akkor a boka primer (nem poszttraumás vagyarthritist követő) arthrosisa miért nem fordul elő? Erre a paradoxonra a legutóbbi évek kutatásai adtak választ: a boka chondrocytáinak élettartama hosszabb, ezek kevésbé sérülékenyek. Ennek a különbségnek is lehet filogenetikai oka. Hárommillió évvel ezelőtt, amai Etiópiában élt, Lucy nevű ősanyánk – vezetéknevén Australopithecus afarensis– volt az első teljesen extendált térddel, gyakorlatilag mindig két lábon járólény, akinek keze teljesen felszabadult. Az emberszabású majmok nem tudják térdüket maximálisan kinyújtani, s ezért nem tudnak s nem is szeretnek hosszasan kétlábon járni. Az emberi térdízület filogenetikailag tehát nagyon új szerkezet, egyik legemberibb vonásunk, hiszen a kéz állandó használatát, illetve agyunk fejlődésétez tette lehetővé. Lucy agya alig volt nagyobb, mint a csimpánzoké, de leszármazottaié rohamosan fejlődni kezdett. Lehet, hogy térdünk sérülékenysége viszonylag új voltában gyökerezik?

Tovább >>

  • Szófelhő