A csípőarthrosis műtéti kezelésének korszerű szemlélete

Szendrői Miklós
Sólyom László

A szerzők áttekintik a csípőarthrosis műtéti kezelésének fejlődését, az enyhe esetekben biomechanikai rekonstrukciót ígérő ízület-megtartó, a súlyos esetekben ízületmegszüntető, illetve ízületpótló beavatkozásokat. Az indikációk, kontraindikációk és a lehetséges szövődmények rávilágítanak a sebész felelősségére és az idők folyamán bekövetkezett szemléletváltozásra. A külföldi és a hazaigyakorlatot is tükröző irodalmi hivatkozásokkal a csípőarthrosis műtéti kezelésének „stateof the art” ismertetését nyújtják.

DR. SZENDRőI MIKLÓS (levelező szerző/cor-respondent), DR. SÓLYOM LÁSZLÓ: Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika/Orthopaedic Departmentof the Semmelweis University, Faculty ofMedicine; H-1113 Budapest, Karolina út 27.

A végtagi degeneratív ízületi betegségek közül a csípőarthrosis gyakorisági sorrendben a kéz kisízületei és a térd arthrosisa után következik. Genetikai okokkal magyarázható, hogy bizonyos népcsoportoknál gyakoribb az előfordulása, például Izlandon a 35 év felettieknél megközelítően 40% (1). Gyakoribb nőknél (2); az életkorral is nő az előfordulási gyakoriság. Az osteoarthrosis radiológiai stádiumainak Kellgren- és Lawrence-féle (3) beosztását még ma is használjuk. Széles körû epidemiológiai tanulmányok alapján a radiológiai primer coxarthrosis prevalenciája (gyakorisága egy adott életkorú populációban) 55 év felett 3–10%-nak bizonyult (4, 5). Ezeknek az eseteknek mintegy 80%-a klinikai tüneteket is okoz (4).

Tovább >>

  • Szófelhő