A felnőttkori combfejnecrosis korai kimutatása (link)

 |  Combfej elhalás, Csípőizületi porckopás, Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

Gion Katalin, Palkó András

A felnőttkori combfejnecrosis a fiatal felnőttkor betegsége, 80%-ban férfiakat érint. 40–80%-ban kétoldali megjelenésű, akár többéves időeltolódással. Késői felismerésekor, illetve kezelés hiányában progrediál és végül mozgáskorlátozottsághoz vezet. A hatékony terápiás stratégia kialakításához elengedhetetlen a minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálás. Ezért fontos ismerni a betegség patogenezisét, klinikai kórlefolyását, a differenciáldiagnosztika szempontjait, és társítani kell hozzájuk az egyes modalitások során kapott diagnosztikai eredményeket. Ennekalapján megállapítjuk, hogy a korai – reverzíbilis – stádiumfelismerésére a szakszerűen elvégzett MR-vizsgálat alkalmas. Emellett ez a módszer lehetőséget nyújt az egészséges oldal állapotának nyomon követésére is, plusz terhelés nélkül.

DR. GIONKATALIN(levelező szerző/correspondent), Nemzeti Egészségügyi Központ, Képalkotó Centrum/National HealthCentre; H-6720 Szeged, Korányi fasor 8.

DR. PALKÓANDRÁS: Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai Klinika/University of Szeged,Faculty of Medicine, Department of Radiology; Szeged.

A felnőttkori combfej necrosis patogenezisének, klinikai megjelenésének és differenciál diagnosztikájának ismerete fontos a képidiagnosztikai modalitások, különös tekintettel amágneses rezonanciás vizsgálatok (MRI) értékeléséhez. A betegség korai felismerése lényegesen javíthatja a terápiás lehetőségeket.

Tovább >>

Anterior Hip Replacement (video)

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

Amennyiben nem töltődne be, nézze meg itt.

Várólista: öt év is lehet (link)

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

Ez a videó kizárólag a TV2 honlapján tekinthető meg.

Csipőprotézis műtét (video)

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

http://www.youtube.com/watch?v=DosqbEy8ecY&feature=player_embedded

A videó betöltődéséig várjon türelemmel!
HA nem töltődne be, nézze meg itt.

Ilyen a csípőprotézis műtét (link)

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

Dr. Váczi Gábor ortopédsebész most elmagyarázza, hogyan kerül a betegbe az ízületi pótlás. Részlet a 2009. július 29-i élő adásból.

A videó itt tekinthető meg.

Csípőprotézis műtét után

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

Mi a csípőprotézis?

A teljes csípőprotézis beépítése olyan operáció, melynek során a megbetegedett, károsodott csípőízületet helyettesítik. Kétféle eljárással építik be a protézist; az egyik mód az, amikor a beépítéskor a rögzítéshez speciális komponensű cementet használnak, a másik eljárásnál cement nélkül, egy speciálisan kialakított protézist ültetnek be a károsodott ízület helyére.

Mit várhatunk a protézistől?

Az új ízület feladata, hogy fájdalommentességet, normál izom- és funkcionális állapotot biztosítson. Az új ízület segít visszaállítani az elveszett ízületi mozgásokat, s megteremti a lehetőségét a szabad, fájdalommentes mozgásnak.

Megváltoztatja-e a protézis a betegek életminőségét?

A fájdalom elmúltával, a mozgás helyreállításával a betegek aktivitása, mindennapi tevékenysége visszatér, újra képessé válnak otthoni és munkahelyi teendőik ellátására, s ez által életminőségük pozitívan megváltozik.

A kórházi időszak után, otthon

A betegek normál körülmények között két hét után mentővel visszatérhetnek otthonukba, s a gyógytornász által megadott feladatokat naponta gyakorolják. A cementes protézis esetében a terhelés szabályai: a kórházban az első 10 napon járókerettel, majd könyökmankóval sétálhat a beteg. A hatodik hétig a két mankóval kell járni, majd fokozatosan egy mankóra, s a nyolcadik héttől a bottal való terhelésre lehet áttérni. A botot addig kell használni, amíg e nélkül is biztosan jár a beteg – ez legalább fél évet jelent.

A cement nélküli protézis szabályai sokkal szigorúbbak, itt idő kell ahhoz, hogy a protézis jól beilleszkedjen és stabillá váljon. Három hónapig szigorúan csak mankóval járhat a beteg, s az orvosi kontroll alapján döntenek a további terhelési módról.

Milyen szabályokra kell figyelni!
?

  • Tilos a csípőízület ki-be forgatása!
  • 

Nem szabad keresztbe tett lábbal ülni.
  • 

A térd magasságánál alacsonyabb székre, ágyra leülni veszélyes, mert a protézis kilazulását okozhatja!
  • A beteg magasított széket és ágyat használjon!
  • 

Üléskor főleg a keresztcsontot kell terhelni, a combokat nem!
  • 

Ajánlott az emelt WC-ülőke, az előbbi szempontok miatt.
  • Leüléskor mindig az egyik kézzel hátul támaszkodjon meg – az érintett lábat oldalra kinyújtva – és lassan engedje magát ülő helyzetbe. Hirtelen leülni nem szabad!
  • 

Felálláskor az érintett lábat nyújtsa ki oldalra, s az ujjak kézháti felszínén, ökölbe zárt kézzel támaszkodva álljon fel.

Mozgásterápia

  • A gyógytornász által megadott feladatokat naponta 20 percig kell végezni három héten keresztül.
  • Három hét elteltével a beteg az oldalára fordulhat, és ebben a testhelyzetben is tornázhat. Fontos, hogy ebben a pozícióban a két lába között a végtag hosszának megfelelő párna legyen, ami a végtagot alátámasztja, valamint a csípőízület pontos anatómiai beállítását lehetővé teszi.
  • 

Oldalfekvésben az érintett végtag hajlított, majd nyújtott térddel történő emelésével a helyes járáshoz szükséges izom erősítését érjük el.
  • Igen fontos, hogy a beteg naponta legalább háromszor 20 percet hason feküdjön, mert ezzel a járáshoz szükséges jó ízületi funkciót és a helyes testtartást alakítjuk ki.
  • Háton és hason fekvésben az alsó végtagok mindig kis terpeszben legyenek.

Közlekedés
Műtét után két hónappal lehet kimenni az utcára a megfelelő segédeszközzel, s el lehet kezdeni az autóvezetést is. Az autóba ki- és beszálláskor háttal az ülésnek támaszkodva kell leülni, együtt tartott lábakkal, a törzzsel egyszerre fordulva. A háttámlát hátradöntve, rázkódásmentesen közlekedjen. Törzsét lehetőleg ne forgassa hátra, inkább a tükröt használja.

Áttérés a botra

Az orvosi kontrollon az orvos engedélyezheti – a mozgásszervi és röntgenvizsgálat alapján – a botra való áttérés lehetőségét.

 A botra történő áttérés csak akkor lehetséges, ha a járás minősége nem romlik.

A botot mindig az operált lábbal ellentétes oldalon kell használni!

Kétoldali érintettség esetén két bot használata szükséges.

A bot elhagyása
    A bot teljes elhagyása nem mindig érhető el. Ennek oka elsősorban az, hogy a betegnek nem megfelelő az izomereje, ami feltétele a normál terhelésnek.

Életmód
· Ha lehetséges, rendszeresen járjon úszni, és a mell-, hátúszást felváltva gyakorolja.
  • Kerülje a fizikai kifáradást, ne terhelje túl magát.
  • Rendszeresen ellenőrizze testsúlyát, a nagy testsúly túlterheli a protézist.

· Lehetőleg kerülje el a hajlást, de ha szükséges, akkor a jó lábat terhelve, az operáltat hátranyújtva hajoljon le.
  • 3-4 kg-nál nagyobb súlyt ne vigyen, s ha lehet, a két kézben elosztva vigye.
  • Lehetőleg ne fusson, ne guggoljon.
  • Csúszós időben ne menjen az utcára, kerülje el az esést
  • Tusoláskor a kádban vagy a zuhanyzóban használjon csúszásgátló szőnyeget.
  • A házimunkákat – mint a vasalás, mosogatás – magas széken ülve végezze.
  • Ha munkahelyén ülőmunkát végez, szakítsa meg az ülést és óránként álljon fel, tornázzon vagy sétáljon.
  • Harisnya- és cipőfelvételhez hosszú szárú cipőkanalat használjon.

Ezeknek a tanácsoknak a figyelembevételével, az életmód megfelelő alakításával hosszú távon megőrizhető a protézis működése, s a műtét után a betegek egy általános, jó egészségi állapotot fenntartva élhetnek.

Koltainé Balázs Éva
gyógytornász

Csípőprotézis műtétre várva

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

Dr. Vajda András egyetemi adjunktus
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika

Kiadó: Golden Book Kiadó
Budapest, 2000.
64 oldal.

A csípőízület kopása (arthrosis) az ízület fájdalmával, mozgáskorlátozottsággal és sántítással állapot, melynek előfordulása olyan gyakori, hogy csaknem bizonyosan előfordul az ön családjában, ismeretségi körében is. Fontos tudni, hogy az esetek jelentős részében a pihentetés, gyógyszeres és fizioterápiás kezelés sokáig egyensúlyban tartja a beteg panaszait és tűrőképességét, azonban számos esetben előbb-utóbb csak műtéti megoldás segít. A leggyakoribb műtét, melyet e kórkép esetén végeznek, a csípőprotézis beültetés. Az újságok és a televízió is szélesítette az erről szóló ismereteket, amikor beszámoltak évekkel ezelőtt II. János Pál pápa, majd 1996, illetve 1997 végén, a 90 éven felüli Erzsébet angol anyakirálynő (a Queen Mother) kétoldali, sikeres műtétjéről.

Magyarországon az 1960-as évek közepe óta végeznek ilyen műtéteket az ortopédiai és baleseti sebészeti osztályokon. Manapság évente több ezer protézis kerül beültetésre. A gyakorló orvosok a fokozódó munkatempó mellett nem mindig találnak lehetőséget, hogy a betegekben természetesen felébredő érdeklődést minden részletre terjedően kielégítsék. Ezen tájékoztató abból a célból készült, hogy a gyakran felmerülő kérdésekre választ adjon a mindennapi ember számára.

A beteg csípőízület

A csípőízület kóros elváltozása esetén a két ízfelszínt borító sima porc felszín károsodik, felrostozódik, elvékonyodik, lecsiszolódik, és sokszor az alatta levő csontfelszínig lekopik. A gömbcsukló jellegű funkció ily módon zavart szenved, a felszínek elcsúszása egymáson egyre kevésbé sikerül, és a fájdalom fokozódik. Ez mindig együtt jár az izmok védekező feszülésének kialakulásával, így próbálja a szervezet csökkenteni a fájdalmas mozgás kiterjedését. Az állandóan feszülő izomzat a fájdalmak fő forrása. Az izületben kóros folyadék gyülem halmozódhat fel, peremein, a szalagokban csontfelrakódások jelennek meg, tovább szűkítve a mozgást. Az ízület teljesen el is merevedhet. A röntgen vizsgálat kitűnően alkalmazható arra, hogy ezt a jelenségsorozatot képszerűen megjelenítse.

Milyen előidéző tényezők játszanak szerepet az ízület korai elhasználódásában?

Vannak esetek, amikor a leggondosabb vizsgálat sem tudja megállapítani, mi okozta a csípő porckopását. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy számos, korábban ismeretlen okú arthrosis esetén kiderítsük a kór okát. Továbbra is előfordulnak olyan esetek, melyeknél semmilyen korábbi betegség nem igazolható, és ilyenkor a biológiai elöregedés, a létrejövő degeneratív elváltozások szerepelhetnek, mint a porckopást előidéző tényezők.

Az esetek jelentős részénél korábbi, gyermek-, vagy felnőtt korban lezajlott betegség okozza a porc pusztulását. Ezek között leggyakoribb a későn felismert veleszületett csípőficam vagy dysplasia, a gyermekkorban előforduló ún. Perthes kór, mely a combfej keringési zavarával függ össze, a serdülőkorban fellépő, hormonális zavaron alapuló, és gyakran későn felismert combfej elcsúszás (epiphyseolysis), izületi sérülések és gyulladások. A felnőtt kori betegségek között a leggyakoribb a combnyak törése, mely sikeres egyesítő műtétet követően is, az esetek egy részében, a combfej vérellátási sajátosságai miatt annak elhalásához vezet, a reuma és egyéb eredetű ízületi gyulladások, valamint a combfej ismeretlen okú, vagy cukorbetegség, alkohol túlfogyasztás, bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező elhalása.

Először reggel, felkeléskor az ember úgy érzi, mintha csípője berozsdásodott volna, de néhány perc után a mérsékelt fájdalom és merevség eltűnik. Hosszabb ülés vagy fekvés után a jelenség megismétlődik. Az ízület mozgáspályája fokozatosan lecsökken, a fájdalom és a mozgás-korlátozottság miatt egyre jobban sántít az illető. Lágyékba, a combba, vagy a térd felé sugárzó fájdalom is gyakori. E fájdalom később nyugalomban is jelentkezik. A járóképesség csökken, nehezen tud zoknit, cipőt húzni.

A háziorvos általában valamilyen gyógyszeres kezelést, fájdalomcsillapítókat, izom görcsoldókat, gyulladás gátló szereket ír fel. Ha ezek hatása nem elégséges, reumatológiai kezelések, fizioterápia késleltetheti a panaszok rosszabbodását. Azonban az idő nem gyógyít, a porc kopása változó sebességgel ugyan, de halad előre. A panaszok persze változnak, összefüggenek az időjárással, lelkiállapottal, munkahelyi problémákkal, de a tendenciájuk általában fokozatosan romló irányú.

Mikor érkezett el a protézis műtét ideje?

A műtét idejének meghatározása a kezelés egyik sarkalatos stratégiai tényezője. Minden beteg másképp viseli el a fájdalmat és a mozgás beszűkülést, egyénileg változóak az életminőséggel szemben támasztott igények is. Döntő szerepe van tehát a műtét időpontjának megválasztásában a tűrőképességnek. Ha a fenti kezelési módok már hatástalanok, és a klinikai, valamint a röntgen vizsgálatok a diagnózist igazolják, a járó betegeket konzultáló orvos, számos körülményt tekintetbe véve, felajánlhatja a protézis műtétet. A javallatnál mérlegelik a diagnózist, a beteg korát, testsúlyát, kísérő betegségeit. A betegek rendszerint néhány hét vagy hónap múlva kerülnek műtétre, koruk, panaszaik súlyossága és egyéb tényezők függvényében.

A protézis műtétet 1-2 évtizeddel ezelőtt igen ritkán ajánlották 60 éves kor alatt, mert a beépített műízületek kopásállósága, biztonságos működése korlátozott volt. A jelenleg hozzáférhető protézisek anyagminősége és a műtéti technika fejlődése lehetővé tette, hogy ma már indokolt esetben gyakran kerülnek műtétre fiatalabb korú páciensek is. Az anaesthesiológia és belgyógyászat fejlődése és e műtétek terén nyert széleskörű tapasztalat biztosítja, hogy számos kísérőbetegség egyensúlyba hozható és tartható, így nem képeznek műtéti ellenjavallatot.

A protézisek fajtái

Cementes (ragasztós)

A ma már klasszikusnak mondható ún. cementes rögzítés mintegy 4 évtizedes múltra tekint vissza. Ezen implantatum család lényege, hogy a műanyagból, leggyakrabban magas molekulasúlyú polietilénből készült vápát és a combcsontba illeszkedő szárat a csont és az implantatum közé betöltött, gyorsan szilárduló akrilát szerkezetű kötőanyag rögzíti helyére.

Cement (ragasztó) nélküli

A cement használatának elkerülése akkor került előtérbe, amikor kiderült, hogy amennyiben a cement és a protézis felszínén bekövetkezett lazulás miatt a protézis cseréjére van szükség, a csontba kötött cement eltávolítása nehéz, és a leggondosabb technika esetén is károsodhat a környező csont. A cement nélküli módszert különösen fiatal korban szükséges műtéteknél ajánlják, amikor nagy valószínűség szerint szükség lesz a későbbiekben protézist cserélő, ún. revíziós műtétre. Ezen protéziseknél a csontos vápába csavarmenetes vagy mechanikai befeszítéses módszerrel rögzítenek egy nagy szilárdságú fém fészket, melybe ugyancsak magas molekulasúlyú polietilénből készült műanyag vápa illeszkedik. A szár különböző fémekből készül, és felszínét egyenetlenre munkálják meg, illetve porózus, speciális burkolattal látják el, lehetővé téve, hogy a csontszövet, benőve az egyenetlenségekbe kellően rögzítse az implantatumot. Ezen rögzülés a tapasztalatok szerint mintegy három hónapot igényel, ezért a cement nélküli protézis műtét után legalább ennyi idő tehermentesítés szükséges, a beteg mankóval vagy járókerettel közlekedik.

Eltekintve az olyan csípőtáji törésektől melyek a klasszikus rögzítő módszerekkel nem kezelhetők, és azonnali protézisműtét tesznek szükségessé, a betegek általában hetekkel-hónapokkal előre tudják, hogy műtétjük lesz, és annak kitűzött időpontja is ismeretes. A műtét sikere, a szövődmények elkerülése végett egy sor teendő van, melyeket a háziorvosod segítségével végre kell hajtani.

A kórházban

A befekvést követően az osztályos orvos és az anaesthesiológus ellenőrzi az állapotodat, és szükség szerint intézkednek az esetleg hiányzó vagy kiegészítő vizsgálatok lefolytatásáról. Meggyőződnek arról, hogy nem áll-e fenn olyan akut betegség, bőr- vagy légúti fertőzés, mely a műtét elhalasztását követelné. Az operáló orvos a röntgen filmek alapján megtervezi a protézis típusát és valószínű méretét. Részletes tájékoztatást kapsz írásban és szóban a műtét részleteiről, annak várható következményeiről, és aláírod a jogilag is kötelező műtéti beleegyezési nyilatkozatot. Ha bármilyen kérdés merül fel, a műtét előtti pár nap alatt ezt orvosod megválaszolja.

Fiziotherápia (műtét előtti felkészítés)

A műtét előtt gyógytornász is felkeresi, és betanítja a közvetlen műtétet követő időszakban kulcsfontosságú légzési és mozgás újrakezdési gyakorlatokat. Ezeknek egyrészt célja, hogy a műtét utáni legnehezebb periódusban, amikor a fájdalom sokszor heves, a beteg tudatosan átszellőztesse a tüdődet, elkerülve a váladék pangását és a fenyegető tüdőgyulladást. Másrészt, a végtagok mozgatásával, beleértve az operált végtagot is, a vérkeringés helyreáll, és így jó eséllyel megelőzhető a trombózis és embólia rettegett szövődménye.

A könyv a továbbiakban ismerteti a műtét részleteit, az érzéstelenítés fajtáit, a műtét lefolyását, a műtét utáni teendőket, a lábadozás és utókezelés fázisait. Tárgyalja a gyógytorna és a segédeszközök tárgykörét.

Kitér a lehetséges komplikációk és a protézisek várható élettartamának ismertetésére, az utánkövetés módszereire.

A csípőprotézisről szóló cikkek és könyvek száma több tízezerre tehető. Magyarországon azonban tudomásom szerint nem jelent meg olyan kiadvány, amely a beteg számára is érthetően, gyakorlati oldalról foglalja össze ezen kérdéskört. Betegeink természetesen számos kérdést tesznek fel műtét előtt, és minden orvos igyekszik felvilágosítani páciensét a jogszabályoknak és lelkiismeretének megfelelően. Azonban nem mindig jut a beteg eszébe, mit is akart kérdezni, és nem mindig van idő felgyorsult életünkben, hogy szóbeli magyarázattal kellően tisztázzunk minden rutin részletet.

Ezért is remélem, hogy az olvasó hasznát veszi majd ezen útmutatónak. Amennyiben további kérdéseid támadnak, orvosod bizonyára csakúgy, mint magam, készséggel igyekszünk ezekre válaszolni

Csípőprotézis műtétre várva

 |  Csípőprotézis, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

A csípőízület kopása (arthrosis) az ízület fájdalmával, mozgáskorlátozottsággal és sántítással állapot, melynek előfordulása olyan gyakori, hogy csaknem bizonyosan előfordul az ön családjában, ismeretségi körében is.

Fontos tudni, hogy az esetek jelentős részében a pihentetés, gyógyszeres és fizioterápiás kezelés sokáig egyensúlyban tartja a beteg panaszait és tűrőképességét, azonban számos esetben előbb-utóbb csak műtéti megoldás segít. A leggyakoribb műtét, melyet e kórkép esetén végeznek, a csípőprotézis beültetés. Az újságok és a televízió is szélesítette az erről szóló ismereteket, amikor beszámoltak évekkel ezelőtt II. János Pál pápa, majd 1996, illetve 1997 végén, a 90 éven felüli Erzsébet angol anyakirálynő (a Queen Mother) kétoldali, sikeres műtétjéről.

Magyarországon az 1960-as évek közepe óta végeznek ilyen műtéteket az ortopédiai és baleseti sebészeti osztályokon. Manapság évente több ezer protézis kerül beültetésre. A gyakorló orvosok a fokozódó munkatempó mellett nem mindig találnak lehetőséget, hogy a betegekben természetesen felébredő érdeklődést minden részletre terjedően kielégítsék. Ezen tájékoztató abból a célból készült, hogy a gyakran felmerülő kérdésekre választ adjon a mindennapi ember számára.

A beteg csípőízület

A csípőízület kóros elváltozása esetén a két ízfelszínt borító sima porc felszín károsodik, felrostozódik, elvékonyodik, lecsiszolódik, és sokszor az alatta levő csontfelszínig lekopik. A gömbcsukló jellegű funkció ily módon zavart szenved, a felszínek elcsúszása egymáson egyre kevésbé sikerül, és a fájdalom fokozódik. Ez mindig együtt jár az izmok védekező feszülésének kialakulásával, így próbálja a szervezet csökkenteni a fájdalmas mozgás kiterjedését. Az állandóan feszülő izomzat a fájdalmak fő forrása. Az izületben kóros folyadék gyülem halmozódhat fel, peremein, a szalagokban csontfelrakódások jelennek meg, tovább szűkítve a mozgást. Az ízület teljesen el is merevedhet. A röntgen vizsgálat kitűnően alkalmazható arra, hogy ezt a jelenségsorozatot képszerűen megjelenítse.

Milyen előidéző tényezők játszanak szerepet az ízület korai elhasználódásában?

Vannak esetek, amikor a leggondosabb vizsgálat sem tudja megállapítani, mi okozta a csípő porckopását. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy számos, korábban ismeretlen okú arthrosis esetén kiderítsük a kór okát. Továbbra is előfordulnak olyan esetek, melyeknél semmilyen korábbi betegség nem igazolható, és ilyenkor a biológiai elöregedés, a létrejövő degeneratív elváltozások szerepelhetnek, mint a porckopást előidéző tényezők.

Az esetek jelentős részénél korábbi, gyermek-, vagy felnőtt korban lezajlott betegség okozza a porc pusztulását. Ezek között leggyakoribb a későn felismert veleszületett csípőficam vagy dysplasia, a gyermekkorban előforduló ún. Perthes kór, mely a combfej keringési zavarával függ össze, a serdülőkorban fellépő, hormonális zavaron alapuló, és gyakran későn felismert combfej elcsúszás (epiphyseolysis), izületi sérülések és gyulladások. A felnőtt kori betegségek között a leggyakoribb a combnyak törése, mely sikeres egyesítő műtétet követően is, az esetek egy részében, a combfej vérellátási sajátosságai miatt annak elhalásához vezet, a reuma és egyéb eredetű ízületi gyulladások, valamint a combfej ismeretlen okú, vagy cukorbetegség, alkohol túlfogyasztás, bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező elhalása.

Először reggel, felkeléskor az ember úgy érzi, mintha csípője berozsdásodott volna, de néhány perc után a mérsékelt fájdalom és merevség eltűnik. Hosszabb ülés vagy fekvés után a jelenség megismétlődik. Az ízület mozgáspályája fokozatosan lecsökken, a fájdalom és a mozgás-korlátozottság miatt egyre jobban sántít az illető. Lágyékba, a combba, vagy a térd felé sugárzó fájdalom is gyakori. E fájdalom később nyugalomban is jelentkezik. A járóképesség csökken, nehezen tud zoknit, cipőt húzni.

A háziorvos általában valamilyen gyógyszeres kezelést, fájdalomcsillapítókat, izom görcsoldókat, gyulladás gátló szereket ír fel. Ha ezek hatása nem elégséges, reumatológiai kezelések, fizioterápia késleltetheti a panaszok rosszabbodását. Azonban az idő nem gyógyít, a porc kopása változó sebességgel ugyan, de halad előre. A panaszok persze változnak, összefüggenek az időjárással, lelkiállapottal, munkahelyi problémákkal, de a tendenciájuk általában fokozatosan romló irányú.

Mikor érkezett el a protézis műtét ideje?

A műtét idejének meghatározása a kezelés egyik sarkalatos stratégiai tényezője. Minden beteg másképp viseli el a fájdalmat és a mozgás beszűkülést, egyénileg változóak az életminőséggel szemben támasztott igények is. Döntő szerepe van tehát a műtét időpontjának megválasztásában a tűrőképességnek. Ha a fenti kezelési módok már hatástalanok, és a klinikai, valamint a röntgen vizsgálatok a diagnózist igazolják, a járó betegeket konzultáló orvos, számos körülményt tekintetbe véve, felajánlhatja a protézis műtétet. A javallatnál mérlegelik a diagnózist, a beteg korát, testsúlyát, kísérő betegségeit. A betegek rendszerint néhány hét vagy hónap múlva kerülnek műtétre, koruk, panaszaik súlyossága és egyéb tényezők függvényében.

A protézis műtétet 1-2 évtizeddel ezelőtt igen ritkán ajánlották 60 éves kor alatt, mert a beépített műízületek kopásállósága, biztonságos működése korlátozott volt. A jelenleg hozzáférhető protézisek anyagminősége és a műtéti technika fejlődése lehetővé tette, hogy ma már indokolt esetben gyakran kerülnek műtétre fiatalabb korú páciensek is. Az anaesthesiológia és belgyógyászat fejlődése és e műtétek terén nyert széleskörű tapasztalat biztosítja, hogy számos kísérőbetegség egyensúlyba hozható és tartható, így nem képeznek műtéti ellenjavallatot.

A protézisek fajtái

Cementes (ragasztós)

A ma már klasszikusnak mondható ún. cementes rögzítés mintegy 4 évtizedes múltra tekint vissza. Ezen implantatum család lényege, hogy a műanyagból, leggyakrabban magas molekulasúlyú polietilénből készült vápát és a combcsontba illeszkedő szárat a csont és az implantatum közé betöltött, gyorsan szilárduló akrilát szerkezetű kötőanyag rögzíti helyére.

Cement (ragasztó) nélküli

A cement használatának elkerülése akkor került előtérbe, amikor kiderült, hogy amennyiben a cement és a protézis felszínén bekövetkezett lazulás miatt a protézis cseréjére van szükség, a csontba kötött cement eltávolítása nehéz, és a leggondosabb technika esetén is károsodhat a környező csont. A cement nélküli módszert különösen fiatal korban szükséges műtéteknél ajánlják, amikor nagy valószínűség szerint szükség lesz a későbbiekben protézist cserélő, ún. revíziós műtétre. Ezen protéziseknél a csontos vápába csavarmenetes vagy mechanikai befeszítéses módszerrel rögzítenek egy nagy szilárdságú fém fészket, melybe ugyancsak magas molekulasúlyú polietilénből készült műanyag vápa illeszkedik. A szár különböző fémekből készül, és felszínét egyenetlenre munkálják meg, illetve porózus, speciális burkolattal látják el, lehetővé téve, hogy a csontszövet, benőve az egyenetlenségekbe kellően rögzítse az implantatumot. Ezen rögzülés a tapasztalatok szerint mintegy három hónapot igényel, ezért a cement nélküli protézis műtét után legalább ennyi idő tehermentesítés szükséges, a beteg mankóval vagy járókerettel közlekedik.

Eltekintve az olyan csípőtáji törésektől melyek a klasszikus rögzítő módszerekkel nem kezelhetők, és azonnali protézisműtét tesznek szükségessé, a betegek általában hetekkel-hónapokkal előre tudják, hogy műtétjük lesz, és annak kitűzött időpontja is ismeretes. A műtét sikere, a szövődmények elkerülése végett egy sor teendő van, melyeket a háziorvosod segítségével végre kell hajtani.

A kórházban

A befekvést követően az osztályos orvos és az anaesthesiológus ellenőrzi az állapotodat, és szükség szerint intézkednek az esetleg hiányzó vagy kiegészítő vizsgálatok lefolytatásáról. Meggyőződnek arról, hogy nem áll-e fenn olyan akut betegség, bőr- vagy légúti fertőzés, mely a műtét elhalasztását követelné. Az operáló orvos a röntgen filmek alapján megtervezi a protézis típusát és valószínű méretét. Részletes tájékoztatást kapsz írásban és szóban a műtét részleteiről, annak várható következményeiről, és aláírod a jogilag is kötelező műtéti beleegyezési nyilatkozatot. Ha bármilyen kérdés merül fel, a műtét előtti pár nap alatt ezt orvosod megválaszolja.

Fiziotherápia (műtét előtti felkészítés)

A műtét előtt gyógytornász is felkeresi, és betanítja a közvetlen műtétet követő időszakban kulcsfontosságú légzési és mozgás újrakezdési gyakorlatokat. Ezeknek egyrészt célja, hogy a műtét utáni legnehezebb periódusban, amikor a fájdalom sokszor heves, a beteg tudatosan átszellőztesse a tüdődet, elkerülve a váladék pangását és a fenyegető tüdőgyulladást. Másrészt, a végtagok mozgatásával, beleértve az operált végtagot is, a vérkeringés helyreáll, és így jó eséllyel megelőzhető a trombózis és embólia rettegett szövődménye.

A könyv a továbbiakban ismerteti a műtét részleteit, az érzéstelenítés fajtáit, a műtét lefolyását, a műtét utáni teendőket, a lábadozás és utókezelés fázisait. Tárgyalja a gyógytorna és a segédeszközök tárgykörét.

Kitér a lehetséges komplikációk és a protézisek várható élettartamának ismertetésére, az utánkövetés módszereire.

A csípőprotézisről szóló cikkek és könyvek száma több tízezerre tehető. Magyarországon azonban tudomásom szerint nem jelent meg olyan kiadvány, amely a beteg számára is érthetően, gyakorlati oldalról foglalja össze ezen kérdéskört. Betegeink természetesen számos kérdést tesznek fel műtét előtt, és minden orvos igyekszik felvilágosítani páciensét a jogszabályoknak és lelkiismeretének megfelelően. Azonban nem mindig jut a beteg eszébe, mit is akart kérdezni, és nem mindig van idő felgyorsult életünkben, hogy szóbeli magyarázattal kellően tisztázzunk minden rutin részletet.

Ezért is remélem, hogy az olvasó hasznát veszi majd ezen útmutatónak. Amennyiben további kérdései támadnak, orvosa bizonyára csakúgy, mint magam, készséggel igyekszünk ezekre válaszolni.

Dr. Vajda András egyetemi adjunktus
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika
Kiadó: Golden Book Kiadó
Budapest, 2000.
64 oldal.