A csontritkulás biztos előjelei

 |  Csípőizületi porckopás, Csípőprotézis, Csontritkulás, Hírek  |  Hozzászólások kikapcsolva

A csontritkulás diagnózisa

Recover Platelet Separation készlet – a teniszkönyök kezelésben

Ugyan ma már több készítmény is elérhető, de amerikai és európai nemzetközi utánkövetési vizsgálatok bizonyítják a saját vérből Recover Platelet Separation készlettel kinyert thrombocyta-készítmény kiemelkedő gyógyértékét, amelynek segítségével a szervezet saját erőforrásainak kihasználásával lehet a helyi gyulladásos folyamatot előnyösen kezelni. Az utánkövetési vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a betegség tüneteivel kezelt betegek túlnyomó többsége panaszainak javulásáról számolt be.

A Recover technológia lényege: vérünk alkotóelemeinek olyan módon történő szétválasztása, hogy a gyógyulási folyamatot leginkább aktiváló elemeket összegyűjtjük, és az így kapott koncentrátumot közvetlenül az íngyulladással sújtott területre visszajuttatva, a gyógyulási folyamatot serkentjük.

A kérdéses folyamatért leginkább felelős alkotóelemek: a vérlemezkék (thrombocyták) a vér sejtmag nélküli, membránnal (sejthártyával) határolt alakos elemei, amelyek pl. az érfal sérüléskor, az érfalra tapadnak, egymáshoz kapcsolódva masszát alkotnak, így eltorlaszolva a sérülés helyét, majd a belőlük felszabaduló kémiai anyagok hatására olyan, ún. növekedési faktorok aktivizálódnak a szervezetben, amelyek a sebek, sérülések gyógyulásáért felelősek. 
Így a saját vérből Recover Platelet Separation készlettel kinyert thrombocyta-készítmény a biológiai aktivitása révén képes a helyi gyulladásos folyamatok megfordítására, a gyulladás hatékony csökkentésére.

A teniszkönyök kezelés legujabb lehetősége (video)

 |  Hírek, Ortopéd betegségek, Teniszkönyök, Thrombocyta  |  Hozzászólások kikapcsolva

A teniszkönyök tünetei

 |  Hírek, Ortopéd betegségek, Teniszkönyök, Thrombocyta  |  Hozzászólások kikapcsolva

A teniszkönyök, igen gyakori betegség, amely túlterhelés, vagy a fokozott igénybevételéből eredő íngyulladás, valamint az izmok tapadási helyén lassan kialakuló csonthártyagyulladás (epicondylitis).

A “Teniszkönyök” neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, de bármilyen más sport vagy fizikai megerőltetés, pl. ásás, emelés, zongorázás, nehéz fizikai munka következtében is kialakulhat. 
A betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. A gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat. A férfiaknál gyakoribb, főleg a 35-55 év közöttieket érinti.

A “Golfkönyök” esetében hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy az érintett izmok azok, amelyek a csuklót és az ujjakat behajlítják. Ekkor a fájdalom a könyök belső oldalán jelentkezik.

Milyen tünetekkel jár a golf és a teniszkönyök?

A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomásra érzékeny, megduzzad, az ízületi mozgások beszűkülnek. Ez a fájdalom adott estben lesugározhat az alkarba, az ujjakba, de akár a vállba is. Gyakori az izomgyengeség, amelynek következtében a beteg gyakran ejt le tárgyakat.
Akut és krónikus szakaszt különítünk el.

Mi a teendő?

Teendők akut szakban

  • 2-3 hétre szükséges nyugalomba helyezni az ízületet,
  • Jégpakolást tehetünk a fájdalmas területre, maximum tíz percig, naponta többször, közvetlenül ne a csontra tegyük, szükséges köztianyag felhelyezése is.

Teendők krónikus szakban

  • A fájdalmak enyhülésével a nem túlterhelő gyakorlatokkal megkezdhetjük az izomegyensúly megteremtését, egyszerű könyök hajlításokat, nyújtásokat, illetve csukló és ujjgyakorlatokat végezzünk.
  • Golfkönyök estén a könyökízület nyújtása mellett hajlítsuk ’hátra’ a kézfejet, így nyújtsuk a megrövidült izmokat, míg teniszkönyök estén a csukló ’előre’ irányuló nyújtását végezzük. Végezhetjük a nyújtást langyos vízben is, például kádfürdő közben.

A betegség kiújulása esetén, injekciós kezelés szükséges a csonthártya-izgalom enyhitése érdekében. A gyulladáscsökkentő injekciók javulást hozhatnak, tartós eredményt adhatnak a sajátvérből kinyert biológiai készitmények (PRP).

Meniscus műtét (video)

Térdizületi arthroscopia (video)

 |  A térd leggyakoribb betegségei, Hírek, Térdizület  |  Hozzászólások kikapcsolva

http://www.youtube.com/watch?v=-jIyvIVLYZM&feature=player_embedded

A meniscus sérülés, szakadás

 |  A térd leggyakoribb betegségei, Hírek, Térdizület  |  Hozzászólások kikapcsolva

A térdízületben két csúszóporc (meniscus) helyezkedik el. A belső oldali a térd egyik legsérülékenyebb alkotója, a külső lényegesen ritkábban sérül. Gyermek­korban, fiatal felnőttkorban jellemzően sportsérülés, vagy közlekedési baleset során szakad el. Idősebb korosztálynál előtérbe kerül a tényleges sérülés nélkül kialakuló degeneratív szakadás, melynek oka a csúszóporc állományának gyengülése, és a terhelési porcfelszín által okozott u.n. becsípődés. 
Az elszakadt csúszóporc a szakadás helyén (típusosan a térd belső oldalán) terhelésre, rossz mozdulatra jelentkező fájdalmat okoz. Ha a beszakadt rész beúszik az ízület belsejébe, a térd “beakad”, nem nyújtható ki teljesen; néha ilyenkor csavaró mozdulattal a beakadt darab érezhető kattanás kíséretében a helyére pattintható, ilyenkor a térd ismét nyújtahtóvá válik.

Bármilyen okból szakad el a meniscus, annak gyógyulása csak az esetek kis részében valósul meg. A leszakadt darab viszont a térd üvegporc felszínét előbb-utóbb tönkreteszi, porckopás indul meg. Ezért a 6-8 hét alatt nem gyógyuló esetekben műtéti megoldás, a térd tükrözése (arthroscopia) javasolt. Legtöbbször a leszakadt darabot eltávolítjuk, és a helyét lesímítjuk a további szakadás megelőzésére.

Térdfájás – és ami mögötte van

A 18 éven felüli népesség 10%-a szenved tüneteket okozó arthrosisban, s ezek fele – vagyis a teljes felnőtt népesség 5%-a – térdarthrosis-ban. Gyakoribb és korábban jelentkezik nőkön, nagyon gyakran már 45–65 éves kor között, vagyis munkaképes korban. Miért ilyen gyakori a térdarthrosis? – kérdezhetjük. Két lábon járás, teherviselés, túlterhelés – lehetne a válasz. De akkor a boka primer (nem poszttraumás vagyarthritist követő) arthrosisa miért nem fordul elő? Erre a paradoxonra a legutóbbi évek kutatásai adtak választ: a boka chondrocytáinak élettartama hosszabb, ezek kevésbé sérülékenyek. Ennek a különbségnek is lehet filogenetikai oka. Hárommillió évvel ezelőtt, amai Etiópiában élt, Lucy nevű ősanyánk – vezetéknevén Australopithecus afarensis– volt az első teljesen extendált térddel, gyakorlatilag mindig két lábon járólény, akinek keze teljesen felszabadult. Az emberszabású majmok nem tudják térdüket maximálisan kinyújtani, s ezért nem tudnak s nem is szeretnek hosszasan kétlábon járni. Az emberi térdízület filogenetikailag tehát nagyon új szerkezet, egyik legemberibb vonásunk, hiszen a kéz állandó használatát, illetve agyunk fejlődésétez tette lehetővé. Lucy agya alig volt nagyobb, mint a csimpánzoké, de leszármazottaié rohamosan fejlődni kezdett. Lehet, hogy térdünk sérülékenysége viszonylag új voltában gyökerezik?

Tovább >>

Carpal-tunel sy. műtét (video)

 |  Hírek, Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva