Kézzsibbadás

 |  Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva

A kézzsibbadás gyakori oka lehet a kéztőalagút – (carpal-tunel) syndroma. A kéz, mint a napi tevékenységünk legfontosabb fogóeszközének működési zavara, hamar diszkomfort érzéshez vezet, ezért a betegek orvoshoz fordulnak.

A kézzsibbadás kellemetlen tünetét számos betegség okozhatja, leggyakoribb azonban a csuklónál szoros csatornában futó érző-idegek leszorítása. Természetesen a felső végtagon jelentkező zsibbadás érzést számos betegség tünete lehet, mint pl. szív eredetű problémák, nyaki porckorongsérv, vagy a nyakcsigolyák meszesedése. Ezeket az okokat ortopédiai vizsgálaton el lehet különíteni, az érzőideg leszorítás tüneteitől. A fő tünet a zsibbadás, mely a mutató, középső és részben a gyűrűsujj tenyéri felszínét érintik. Előfordul, hogy gyengül a hüvelykujj közelítő funkciója is. Fontos, hogy carpal tunnel syndrománál sosem érintett a kisujj. A zsibbadás az éjszakai órákban erősödik, rendszerint felébreszti a beteget. A tünet provokálható a csukló hátrafeszítésével vagy a csukló belső felszínének nyomásával-kopogtatásával. A zsibbadás nagyon kellemetlen lehet, fokozatosan erősödik.

A betegek között a nők ötször gyakrabban szenvednek ettől a betegségtől, mint a férfiak. Az esetek zömében fizikai munka váltja ki. A kivizsgálás során a tipusos tünetek egyértelműek lehetnek, kérdéses esetben azonban szükség lehet ideg-vezetési sebesség (EMG) mérésre is, a rtg. felvételen kívül.A kezelést mindig a tünetek súlyossága határozza meg, kezdetben javulást hozhat a nyugalomba helyezés, hűtés, gyulladáscsökkentő gyógyszerek és kenőcsök használata. Ha az állapot a konzervativ kezelésre nem javul, akkor rövid műtéti beavatkozás szükséges, amelynek a lényege csuklón a tenyéri oldalon kerssztül feszülő szalag átmetszése, az idegi leszorítás megszüntetése céljából.

A beavatkozás után a csuklót tehermentesíteni, az ujjakat pedig mozgatni kell a letapadások elkerülésére.

Kézzsibbadás

 |  Kézzsibbadás, kiemelt, Ortopéd betegségek, Pattanóujj  |  Hozzászólások kikapcsolva

A kézzsibbadás gyakori oka lehet a kéztőalagút - (carpal-tunel) syndroma. A kéz, mint a napi tevékenységünk legfontosabb fogóeszközének...

Bővebben>>

Carpal-tunel sy. műtét (video)

 |  Hírek, Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva

A kézzsibbadás ideggyógyászati okairól

 |  Hírek, Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva

Az idegrendszer számos betegsége okozhat zsibbadást a felső végtagon. Ideggyulladások általában nemcsak a kézen, hanem a lábon is okoznak zsibbadást. Elsősorban a kesztyűnek vagy zokninak megfelelő területeken jelentkeznek, a végtagok tövénél kevésbé. Legkifejezettebben az ujjakat, a talpat és a tenyeret érintik, sokszor hasogató fájdalommal járnak, a lábfej és a kézfej gyengeségét is okozzák. A kiváltó ok gyakran cukorbetegség vagy mértéktelen alkoholfogyasztás, de gyógyszerek, immunbetegségek, fertőző folyamatok is szerepelhetnek kórokként. Vitaminok adásával, a kiváltó ok kiiktatásával vagy kezelésével javíthatjuk ezeket az állapotokat.

A kézzsibbadás okainak másik csoportjába tartoznak a végtagokat behálózó környéki idegrendszer szálait összenyomó tényezők. Ezek az idegszálak csontok, izmok, szalagok által képezett “alagutakban” haladnak. Ezek után nevezik az összenyomásuk miatt létrejövő kórképeket “alagútszindrómáknak”. Ilyen a kéztői (carpalis) alagútszindróma, mely elsősorban gépírókon, kötőkön alakul ki a kéztő tenyéri oldalán futó ideg károsodásakor. A tenyér és az ujjak tenyéri oldali zsibbadását a kéz gyengesége és általában erős, különösen éjszaka fokozódó karfájdalom kíséri.

A singcsonti (ulnaris) ideg alagútszindrómája kétkezi munkásokon, leggyakrabban villanyszerelőkön figyelhető meg. A könyök belső oldalán futó ideg megszorul egy félig csontos alagútban és állandóan dörzsölődik annak falához. Ennek hatására néha tapintható dudor is megfigyelhető, különösen soványabb egyéneken. A tenyér és az alkar singcsonti (kisujj felőli) oldalán okoz zsibbadást, mely állandó jellegű. A kéz kis- és gyűrűsujjának gyengesége is kíséri, de könyöktáji fájdalmat is okozhat. A fentieken kívül a kézen még számos jellegzetes, de ritkább alagútszindróma ismert. Szinte mindegyiknél megfigyelhető, hogy az ideg összenyomása helyét ujjunkkal megnyomva áramütésszerű érzés fut végig a kezünkön az ujjak irányába. Az alagútszindrómák kezelése lehet nyugalomba helyezés, helyi szteroid-infiltráció, esetleg az ideg műtéti feltárása és felszabadítása.

Az idegrostok a központ felé haladva kötegekké szedődnek össze (ábra), a felső végtag idegei az úgynevezett “karfonatba”. Ez a nyak és a mellkas találkozása táján, a kulcscsont mögött fut csaknem vízszintes irányban. Karfonatsérülés létrejöhet baleset, a kar túl erős megrántása következtében, de a környező csontos és lágyrészképletek is nyomhatják az idegfonatot (feszes nyakizmok, alsó nyakcsigolyáról eredő borda, tüdőcsúcsdaganat), néha a körülvevő erekkel együtt. Ilyenkor csaknem az egész felső végtag zsibbadása jön létre változatos bénulásokkal és gyakran erős fájdalommal. Nehéz tárgy lógó karral történő cipelése, vagy felemelt karral történő tartós munkavégzés is fokozhatja a panaszokat. Kezelése az ideg nyomás alól történő felszabadítása műtéti úton, ha a panaszok szükségessé teszik.

A karfonatba összeszedődő idegszálak a nyakcsigolyák közötti kis lyukakon ideggyökökké csoportosulva jutnak be a gerincvelőbe. Nyaki csigolyabetegségek (spondylarthrosis), porckorongsérv, csigolyasérülések a nyaki ideggyökök sérülését okozhatják ezeknél a lyukaknál. Okozhat karzsibbadást, mely az ujjakig sugárzik lefelé, és általában kézgyengeség, kar- és nyakfájdalom is kíséri.

Kezelése izomlazítók, fájdalomcsillapítók adása, a nyak rögzítése lehet első lépésben úgynevezett Schanz-gallérral. A nyaki gerincre adott különböző fizikoterápiás eljárások is segíthetnek. Bizonyos esetekben (porckorongsérv, csigolyatörés) műtét végzése is indokolt lehet.

A központi idegrendszer megbetegedései közül a szélütés (stroke) okoz leginkább karzsibbadást. A zsibbadás ritkán érinti csak a kart, gyakrabban az arcot és a kart, vagy az azonos oldali mindkét végtagot. Ez a zsibbadás szinte sohasem jár fájdalommal, de gyakran a kéz és a láb ügyetlensége, bénulása kíséri, valamint a száj ferdesége. A jobb kar zsibbadása, gyengesége beszédzavarral is járhat. A kórok az agyi vérkeringésben keresendő. Általában érelzáródás okozza a szélütést (helyben létrejövő vérrög=thrombus, vagy tovasodródó rög=embolus következtében), csak körülbelül 10 százalékban agyvérzés. Ilyenkor nagyon fontos az azonnali orvosi segítség és a gyors kivizsgálás, mivel az agyszövet már percek alatt is visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhet. Semmiképpen sem szabad senkinek sem abba a hibába esnie, hogy panaszait elbagatellizálja, hogy ha ezek a kézzsibbadásos-bénulásos tünetek csak néhány percig vagy óráig tartanak. Későbbi tartós és visszafordíthatatlan, egyébként pedig megelőzhető bénulás előfutára lehet egy ilyen panasz. A kezelés ilyenkor általában agyi keringést javító gyógyszerek adásából, és az agyat ellátó verőér kimutatható szűkülete esetén ennek műtéti kitakarításából állhat.

A fentieknél jóval ritkábban sclerosis multiplex (az agyi idegrostok burkának szakaszos elvesztése miatt kialakuló betegség), agydaganatok, az agy sérülései, esetleg gyulladásai is okozhatnak kézzsibbadást. Ezek kizárása miatt is érdemes neurológushoz fordulni.

Amint a leírtakból is látható, a kézzsibbadás a neurológiában sem tartozik a ritka tünetek közé. Fontos a pontos diagnózis (neurológiai vizsgálat, röntgen, agyi CT, MRI, elektromiográfia, elektroneurográfia, duplex ultrahang) alapján megkezdett mielőbbi kezelés. A létrehozó számos betegség kimenetelében egészen széles skálát ölel fel és kezelésük is merőben eltérő lehet.

Csányi, A.

A kézzsibbadás gyakori oka: Kéztőalagút (carpal-tunel ) syndroma

 |  Hírek, Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva

A betegek gyakran jelentkeznek felső végtagi zsibbadással. Az okok kiderítése néha nem egyszerű. Gyakran nyaki porcorong-sérv felelős a tünetekért. Előfordul azonban, hogy az ok lejjebb, a kéztőcsatornában (canalis carpi) keresendő.
A tünetek megértéséhez érdemes megismerni a tájék anatómiáját.

Anatómia:

A csukló bemenetét egy viszonylag erős szalag stabilizálja. A panaszok ennek a szalagnak a túl vaskos volta miatt létrejött idegi compressió következtében jönnek létre.

Tünetek:

A fő tünet a zsibbadás, mely a mutató, középső és részben a gyűrűsujj tenyéri felszínét érintik. Előfordul, hogy gyengül a hüvelykujj közelítő funkciója is. Fontos, hogy carpal tunnel syndrománál sosem érintett a kisujj. Ennek oka látszik az ábrán.
A zsibbadás az éjszakai órákban erősödik, rendszerint felébreszti a beteget. A tünet provokálható a csukló hátrafeszítésével vagy a csukló belső felszínének nyomásával-kopogtatásával. (Tinnel-jel).
A zsibbadás nagyon kellemetlen lehet, fokozatosan erősödik.
A nők ötször gyakrabban szenvednek ettől a betegségtől, mint a férfiak. Az esetek zömében fizikai munka váltja ki.

Diagnosztika:
Az EMG vizsgálat perdöntő, amennyiben vezetési sebesség csökkenés van a n. medianusban, a diagnózis felállítható. Ritkán szükség lehet a tájék CT vizsgálatára, esetlegesen itt előforduló tumor kizárására.

Kezelés:
Mindig konzervatív kezelést kell kezdeni. Nyugalomba helyezés, hűtés, non-szeroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek és kenőcsök használata az első lépés.
Megkisérelhető a szalag alá adott steroid injekció, mely azonban általában átmenti eredményt hoz.
Az utóbbi időben jó eredményeket érünk el lökéshullám-kezeléssel. (www.doctorfit.hu)

Műtét
A beavatkozás nem bonyolult, lényege a feszülő szalag teljes hosszában történő átmetszése az idegi compressió megszüntetése céljából.
A beavatkozát után a csuklót tehermentesíteni, az ujjakat pedig mozgatni kell a letapadások elkerülésére.

A műtét lényege a feszülő szalag átvágása
Dr. Erbszt András

KÉZTŐCSATORNA-SZINDRÓMA

 |  Hírek, Kézzsibbadás  |  Hozzászólások kikapcsolva

A csukló belsejében egy szűk alagút, az un. kéztő-csatorna helyezkedik el. Hátsó falát a kéztőcsontok, elülső falát a haránt­csuklószalag képezi. Ezen át futnak az ujjak hajlító-inai, és áthalad rajta a kö­zépideg is. Ha sérülés, reumás elváltozás vagy más ok miatt a csatorna beszű­kül, a felül futó ínakat a ha­rántcsukló-szalag leszorítja…

Ha ez az állapot tartós, károsodik az idegmozgató és érző működése, az első három ujjban bizsergő ér­zés jelentkezik, a kéz ügyet­lenné válik, végül elsorvad a hüvelykujjpárna izomza­ta. A csuklóba és alkarba sugárzó fájdalom, nyak- és vállfájás is felléphet. Ezt a betegséget leg­gyakrabban a tartós igény­bevétel váltja ki, de közre­játszhat kialakulásában a terhesség, a fogamzásgátló tabletták, a reumás ízületi gyulladás, a pajzsmirigy-elégtelenség és a cukorbaj.

Ha ez az állapot tartós, károsodik az idegmozgató és érző működése, az első három ujjban bizsergő érzés jelentkezik, a kéz ügyetlenné válik, végül elsorvad a hüvelykujjpárna izomza¬ta. A csuklóba és alkarba sugárzó fájdalom, nyak- és vállfájás is felléphet. Ezt a betegséget leggyakrabban a tartós igény¬bevétel váltja ki, de közre¬játszhat kialakulásában a terhesség, a fogamzásgátló tabletták, a reumás ízületi gyulladás, a pajzsmirigy-elégtelenség és a cukorbaj.

Lássunk néhány hasznos tanácsot:

A fájdalom ellen

  • A fájdalom és a gyulladás gyors csökkentése érdekében hűt-sük a csuklónkat vékony törülközőbe bugyolált jégtömlővel. Legfeljebb 10 percig hagyjuk rajta, majd ismételjük a kezelést óránként.
  • A hő az izmok ellazítása révén enyhíti a fájdalmat. Min¬den este lefekvés előtt áztassuk a kezünket és a csuklónkat for¬ró vízbe 15 percig. A meleg ugyanakkor az érintett terület duzzadását idézheti elő, s ezáltal felerősítheti a tüneteket — ilyenkor hagyjuk abba ennek a módszernek az alkalmazását.
  • Naponta kétszer kenjük be a csuklónkat árnikakenőccsel. Ez a gyulladáscsökkentő hatásáról ismert gyógynövény segít csillapítani a fájdalmat. Nyomjunk egy borsószemnyi krémet a csuklónk belső felére, és a másik kezünk hüvelykujjával masz-szírozzuk a bőrbe. Ismételjük a kezelést reggel és este, egészen addig, amíg a tüneteink nem enyhülnek.
  • Sokak szerint a csukló gyors mozgatása segít a tünetek enyhítésében, különösen este. Ezt azonban csak akkor végez¬zük, ha az inak nem gyulladtak, és a mozgatás nem okoz fáj¬dalmat
  • Éjszakára tegyünk fel sínt, vagy valamihez (például egy favonalzóhoz) rögzítsük a kezünket. Alvás közben a kezünket néha a párna alá dugjuk, ami nyomást gyakorol a csuklónkra; a kéztőcsatorna-szindrómás betegeket gyakran a fájdalom éb¬reszti fel. A sín az ujjakat és az alkart természetes helyzetükben tartja, és enyhíti a középidegre nehezedő nyomást.
  • Akár napközben is hordhatunk sínt, különösen ha a mun¬kánk során a csuklónk és a kézfejünk is sokat „dolgozik”.

Jótékony kiegészítők

  • Az ananászból nyerhető bromelin nevű enzim lebontja a gyulladást okozó fehérjéket, így amellett, hogy csillapítja a fáj¬dalmat, a gyógyulást is felgyorsítja. A bromelin erősségét tejalvadási egységben (MCU) mérik. Keressünk legalább 2000 MCU-s kiegészítőt, és a kéztőcsatorna-szindróma jelentkezé¬sekor szedjük naponta kétszer. A tünetek enyhülésével az ada¬got csökkentsük le. A bromelint mindig étkezések között ve¬gyük be, hogy valóban ki tudja fejteni a hatását. A főként antidepresszánsként ismert orbáncfű szintén segít az idegkárosodás visszafordításában, valamint a fájdalmat és a gyulladást is csökkenti. Kezdjük a szedését kisebb adaggal, majd ha két hét múlva sem tapasztalunk javulást, a betegtájékoztató utasításait betartva emeljük a dózist.
  • Szedjünk mindennap 1 evőkanál lenmagolajat, és a hatásá¬ra legalább két hétig várjunk türelemmel. A lenmagolaj renge¬teg gyulladáscsökkentő ómega-3 zsírsavat tartalmaz. A jobb felszívódás érdekében étkezés közben vegyük be. Akár na¬rancslébe vagy salátaöntetbe keverve is fogyaszthatjuk.
  • A kurkumin a kurkuma fűszernövényben található gyulla¬dásgátló anyag. Az ájurvédikus orvoslásban régóta alkalmazzák fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő orvosságként. A nö¬vény azonban nem rendelkezik az étrend-kiegészítők hatóere¬jével. Keressünk szabványos, 95 százalék kurkumint tartalmazó terméket, és vegyük be étkezés közben, naponta háromszor.
  • Szedjünk mindennap magnéziumot. Ez az ásványi anyag fontos szerepet játszik az idegműködésben és az izomlazítás¬ban. A kiegészítő különösen akkor segíthet, ha nem fogyasz¬tunk sok magnéziumban gazdag ételt, például teljes kiőrlésű gabonát, diót, hüvelyeseket és sötétzöld levélzöldségeket. Leg¬jobban felszívódó formája a magnézium-citrát. Ha mellékha¬tásként hasmenés lép fel, csökkentsük az adagot, vagy váltsunk magnézium-glükonátra, amely kicsit kíméletesebb az emésztő¬rendszerhez.

A számítógép előtt

  • Ha sok időt töltünk a számítógép előtt, helyezzük el meg¬felelően a székünket és a billentyűzetet. A karunk 90 fok¬ban hajoljon be gépelés közben, hogy a csuklónk párhuzamos legyen az asztallappal. A lábszárnak szintén 90 fokos szöget kell bezárnia a combunkkal. A hátunk legyen egyenes, ne görnyed¬jünk előre.
  • Ha lehetséges, a billentyűzetet helyezzük alacsonyabbra, úgy, hogy egy kissé a csuklónk vonala alá kerüljön. A cél az, hogy könnyedén, kényelmesen tudjunk gépelni.
  • A billentyűket lazán üssük le. Minél kisebb erőt fejtünk ki, annál jobb.
  • Amikor csak lehetséges, használjunk ergonomikus irodai termékeket, például csuklótámaszt.
  • Szerezzünk be kontúros vagy osztott billentyűzetet. Ezeket kifejezetten úgy tervezték, hogy a kézfejünk természe¬tes helyzetben nyugodhasson, miközben az ujjaink finoman kopogtatják a billentyűket. (A billentyű lenyomásához sokkal kisebb erő kell, mint a szokványos billentyűzet esetében.) A kontúros típusoknál a billentyűk külön csoportokban he¬lyezkednek el, és kényelmes támasz tartja mindkét csuklót. Az osztott billentyűzet két oldalát adott szögben elforgatják egy¬máshoz képest, maximális kényelmet biztosítva az emberi csuklónak.

Hasznos: Forduljunk orvoshoz, ha a tünetek akadályt jelente¬nek mindennapi tevékeny¬ségeink elvégzésében. A kezeletlen kéztőcsatorna-szindróma meggyengítheti a kézfejet, s jelentős fájdal¬mat okozhat az alkarban és a vállban. Ezenkívül, mi¬vel a rendellenesség össze¬függésbe hozható az ízületi gyulladással, a cukorbeteg¬séggel és a pajzsmirigy-elégtelenséggel, orvosi vizsgálatra van szükség ezek kizárása vagy azono¬sítása érdekében. Ha a ha¬gyományos kezelés hatá¬sára az állapotunk nem javul, marad a műtéti meg¬oldás, amely során kis met¬széssel átvágják a haránt¬csukló-szalagot.