Váll- kar- kéz fájdalom

 |  Vállfájdalom  |  Hozzászólások kikapcsolva

A váll-kar fájdalom okai

A váll-, nyak-, és kar-fájdalom hátterében számos elváltozás vagy betegség szerepelhet. A váll- és karfájdalom hátterében kezdetben csak funkcionális zavarok állhatnak.

Már az alvással kezdődhetnek a gondok. E tekintetben legalábbis – az ember „hibás konstrukció”. Hason fekve nem kapunk levegőt, háton fekve horkolunk, oldalfekvésben pedig, a nyak bebicsaklik. Mivel alvás közben izmaink ellazulnak, a csigolyákat szinte alig tartja valami, és a helytelen tartás következtében rossz helyzetben rögzülnek órákra. A következmény: fájdalmas nyakmerevség, a fájdalom lesugározhat a karokba is, és csak lassanként, a nap folyamán enyhül.

A nyak-váll-felkar betegségeinek hátteréről

A válltájékról lesugárzó fájdalmak és a panaszok hátterében számos tünet szerepelhet. Legfontosabb, hogy elkülönítsük a szív erdetű, szívszorítási, u.n. angina pectoris tünettől, mely a szív vérellátási zavarából ered, általában a bal mellkasfél szorító, a”abroncs érzéssel” társul, nyugalomban sem, vagy csak kismértékben enyhül. Ezekkel a panaszokkal belgyógyászati, kardiológiai szakrendelésre kell jelentkezni.

A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.

A fő panasz, a felső végtagi fájdalom, esetleg zsibbadás érzés, vagy a felkar mozgathatóságának fájdalmas korlátozottsága. de sokszor a panaszok is meglehetősen bizonytalanok.

Számos okot kell ezért gondosan mérlegelnünk: A helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek. A munka során kényszertartásba merevedett fejtartás hasonló panaszokat válthat ki Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés. (L.d. „Számitógép betegségek”).

A vállízületünk kopása lehet, hogy nem mindig fájdalmas

Ha a felkari problémákban a nyaktól lejjebb haladunk, a vállízülethez jutunk, amely rendkívül mozgékony, és legalább olyan sérülékeny, mint a térdizület.
A váll-fájás hátterében elsősorban izom-, ín-szakadást, a rotator-köpeny sérülést kell keresni, illetve a váll-övet alkotó csontok meszes felrakódásait kimutatni.. Az ortopédia szakvizsgálat célja a panaszok és tünetek alapján elkülöníteni a betegségeket, de a rtg. felvétel mellett gyakran van szükség lehet MRI és CT vizsgálatra is.

A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulhatnak.

Könyök-izületi panaszok.

A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a teniszkönyök és a golfkönyök és a. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében más-más helyen fájdul meg a könyökízület.

A könyökünk valóságos mérnöki csoda. Hajlítható, és ezzel egy időben forgatható, és mindezt terhelés mellett tehetjük. A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében kisebb nyáktömlők találhatók. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és fájdalmassá válnak. Ehhez jöhet még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi szaknyelven epicondyilitis-nek.

A betegség nem csak a golf- és teniszjátékosokat érinti, bizonyos foglalkozások is hajlamosítanak rá. Ha a könyökhajlítás vagy az alkar forgatása a kéz összeszorításával párosul, heves fájdalom jelentkezik, ami teljesen meg is akadályozhatja a mozdulat kivitelezését. A kőműves, aki a vakolókanalat kiönti, a fűtésszerelő, aki állandóan használja a csavarkulcsot, a pincérnő, aki nagy, súlyos kannából tölti ki a kávét… ők mind ismerhetik ezeket a kínokat. Ilyenkor nagyon fontos a kar pihentetése. Ma már ritkán gipszeljük be az érintett végtagot, de a terhelő mozgást egy ideig kerülni kell. Ez tarthat néhány hétig vagy akár egy egész évig is. A kezelésben szaámos uj lehetőségünk van, a helyi gyulladáscsökkentő inj. kezelsétől a saját vérből előállított növekedési faktor kezelésig (L.d. Teniszkönyök kezelés)

Az ínhüvely gyulladás, az idegek leszorítása

A könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ezek gyulladása korábban a gépírónők tipikus betegsége, munkahelyi ártalma volt.
Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát carpalis tunelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy carpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
(L.d. bővebben „Kéz-zsibbadás”)

Egy tanács az öndiagnózishoz: a nervus ulnaris, amely a kisujjat és a gyűrűsujjunknak a kisujj felé néző részét idegzi be, nem érinti az alagút-szindróma, mert nem ott fut. Ha tehát a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé néző része határozottan nem zsibbad, a többi ujjunk igen, akkor alagút-szindrómával van dolgunk. Ha azonban csak ezek az ujjak zsibbadnak, távolabb kell keresnünk a bajt.

Idült folyamatok esetén a fájdalom közvetlen közelében mesterségesen kiprovokálható egy helyi gyulladás, méhméreg, fagyöngykivonat, hangyaméreg bőrbe történő befecskendezésével. Kerülni kell a terhelést, lazító gyakorlatokat kell végezni. És végül, de nem utolsósorban, a kiegyensúlyozott lelkivilág is fontos.

További kérdése van? Regisztrált olvasóim kérdéseire emailben válaszolok.

Velünk élő vállfájdalmak

 |  Vállfájdalom  |  Hozzászólások kikapcsolva

A vállfájdalmak gyakoriságának az oka, hogy az ízület nagyon sérülékeny. A felkarcsont fejét szinte csak az izületi tok és az azt körülvevő izomköpeny tartja meg a helyén. Mivel a váll tartósan és erősen igénybe vett ízületünk, amely kisebb baleseteknél, rossz mozdulatoknál is könnyen megsérülhet, érthető, hogy a vállpanaszok sok ember életét keserítik meg. A krónikus vállfájdalmak többségét azonban nem az ízület kopásos gyulladása, az arthrosis okozza, hanem az ízületet körülvevő szövetek elváltozásai.

Balesetek következtében eltörhetnek a vállízületet alkotó csontok, a felkarcsont, a lapocka, a kulcscsont is. Nagyon fájdalmas az ízület ficama, amikor a felkarcsont feje valamilyen irányban kicsúszik az ízületi vápából. A vállficam azonban nemcsak nagyobb erőhatás után alakulhat ki, előfordulhat, hogy csak kisebb traumára, esetleg csak bizonyos mozdulatokra kerül ki a felkarcsont feje a helyéről. Ezt a fájdalmas állapotot szokványos vállficamnak nevezzük, és gyakran a baleset okozta, nem megfelelően kezelt ficam után alakul ki.
A törések és ficamok ellátása baleseti sebészeti feladat, az elsődleges maradványok korrigálása ortopédiai kezelést igényel. A műtéti vagy konzervatív ellátást követően érdemes kihasználni a vállízület mozgásképességének gyors és fájdalommentes visszanyerését biztosító ízületmozgató gyógytorna kezelést, amellyel megelőzhető a hosszas rögzítés következménye, a váll időleges “befagyása” .
A nem sérülés okozta vállfájdalmak kísérő tünete a mozgáskorlátozottság és a helyi érzékenység. A kórképek heveny vagy krónikus formában is kialakulhatnak. Az ízület körüli kötőszövetes elemek a legveszélyeztetettebbek. A kétfejű karizom, a “bicepsz” ínhüvelygyulladása az egyik leggyakoribb oka a vállfájdalomnak. A fájdalom az izom mentén jelentkezik, a kart nehezen lehet oldalra emelni és forgatni. Az ízület körüli ínak és tömlők meszesedő gyulladása főleg a váll csúcsa körül okoz érzékenységet. A panaszokat okozó mészlerakódások a röntgenfelvételen jól láthatóak. Az ízületi tokot is érintheti a gyulladás, ilyenkor ez zsugorodhat és letapadhat a környezetéhez. Az egész váll területén fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, a vállmozgások gyakran beszűkülnek egész minimálisra. Ezt a súlyos állapotot nevezik “fagyott váll”-nak.

A „befagyott váll” kezelésében a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók a nyugalomba helyezés mellett, ha a kórkép akut formája jelentkezik. Ha a heveny szak elmúlik, akkor a fizikoterápia és gyógytorna segíthet a mozgásképesség helyreállításában.

A vállövben felléphetnek beidegzési és vérkeringési zavarok együtteseként jelentkező tünetcsoportok is. A fájdalom a karban, vállban vagy a kézben, zsibbadás, érzészavar az ujjakban, a kéz és ujjak duzzanata, gyengesége, elszíneződése (pl. elkékülés) utalhat erre a problémára. A kórkép oka számfeletti borda, a nyak-váll közti izomzat rossz tapadása vagy a kulcscsont rendellenes állása húzódhat meg, mely beszűkíti az itt futó erek és idegek helyét. Kezelése konzervatív vagy műtéti megoldás lehet.

VÁLLFÁJDALMAK

 |  Hírek, Vállfájdalom  |  Hozzászólások kikapcsolva

Testünk ízületei közül a vállízület rendelkezik a legnagyobb mozgásterjedelemmel. Ez az igen széles mozgástartomány a váll gömbízület-jellegének, valamint annak köszönhető, hogy ez az ízület egy mozgó csontos alaphoz, a lapockához kapcsolódik. A vállfájdalmak gyakoriságának az az oka, hogy az izület nagyon sérülékeny. A váll tartósan és erősen igénybe vett izületünk, kisebb baleseteknél, vagy rossz mozdulatoknál könnyen megsérülhet. A váll sokkal kisebb terhelésnek van kitéve, mint a térd- és a csípőizület. Éppen ezért itt viszonylag ritka a kopás, az artrózis.

A vállfájásnak rengeteg oka lehet: a fájdalom származási helye lehet az ízületi tok, az inak vagy maguk a csontok is. Nyaki arthritis is állhat a háttérben, ha a fájdalom, akkor tapasztalható, ha elforgatjuk vagy megdöntjük a nyakunkat. Azonban ha akkor érzünk fájdalmat, amikor úgy forgatjuk a vállunkat, hogy a kezünket a fejre tesszük, leengedjük az oldalunk mellett és vissza fel a lapockák irányába, akkor sokkal valószínűbb, hogy a probléma a vállízületben van.

Bursitis: a vállkörnyéki lágy részek elváltozása. Ezt a gyulladásos folyamatot gyulladáscsökkentőkkel, egyszerű gyakorlatokkal, valamin erősebb fájdalom esetén jegeléssel kezelhetjük.

A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Ez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulnak egy idő után. A váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem funkcionális zavarai állnak, azaz: izomfeszülés a nyak hátsó részén. A váll- és karfájdalom már a nyaknál elkezdődhet. Itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök.

A vállízület sérülései, megbetegedései két fő csoportra oszthatók:

A vállízületen belüli elváltozások:

A felkarfej és ízvápa porcfelszínének sérülése, vagy kopásos károsodása, esetleges porcelválással, szabad ízületi testtel.
Az instabilitást okozó rostos-porcos perem és a szalagrendszer sérülései.

A vállízületen kívüli elváltozások:

A vállcsúcsi nyúlvány és a beforgató izomcsoport által alkotott “ízület” karemelési nehézséget, fájdalmat, vagy teljes felemelési képtelenséget okozó megbetegedései.
A felkarfejet és így a vállízületet felülről borító beforgató izmok inas lemezének fájdalmát, kattanást, vagy recsegést okozó részleges, vagy teljes karemelési nehézséggel járó szakadását.
A vállcsúcsi nyúlvány alsó felszínének térszűkítő csontkinövése.
A résben elhelyezkedő nyálkatömlő megbetegedése, krónikus vagy heveny gyulladása, sérülés miatti bevérzése.

Shoulder pain (video)

 |  Hírek, Vállfájdalom  |  Hozzászólások kikapcsolva

Amennyiben a videó nem töltődik be, nézze meg itt!

Laza vállak – vállfájások kezelése

 |  Hírek, Vállfájdalom  |  Hozzászólások kikapcsolva

A kora tavaszi kerti munkák kezdetén, vagy a teniszezés, az aktívabb sportolás idején, sokan hirtelen túlterhelik ízületeiket, s hetekig alig alszanak a fájdalom miatt.

A vállízület fájdalma igen gyakori, oka legtöbbször gyulladás vagy megerőltetés. A gyulladás során az ízület fájdalmas, vörös és meleg. Ez a fájdalom éjszaka fokozódhat. A nyugalomra általában javul, de teljesen nem szűnik meg; mozgatásra viszont rosszabbodik. Az akut szakaszban általában pihentetést, hűtést, ill. gyulladáscsökkentő gyógyszereket javasolnak – ilyenkor a mozgásterápia nem alkalmazható.

Gyengéd gyógytorna

Az akut szak elmúlásával kezdjük meg az ízületek kíméletes mozgatását!

• Az izmok lazítására nagyon jó a Terrier-féle mobilizációs masszázstechnika. A masszázs – egyensúlyra törekedve – a teljes elérhető mozgáspályán végez mozgatást a mozgáspálya két szélső pontja között, miközben a lapocka és a váll környékén lazítja a feszülő izmokat.

• Az ízületen belül létrejövő csúszó mozgások kezelésére a felkarcsont fejére és az ízületi árokra alkalmazott merőleges irányú nyomás alkalmas, a hanyatt, ill. hason fekvő érintett karjára gyakorolt óvatos húzás mellett.

Jó tudni! Ha az ízületi fej csúszása a tokon belül már lehetővé válik, akkor megkezdhetjük az ízület aktív tornáztatását .

A tornát hanyatt fekve kezdjük, mert a vállízület ebben a helyzetben van leginkább tehermentesítve!

• Feküdjünk hanyatt, két lábunkat tegyük talpra! Mindkét kezünket nyújtsuk ki a combunk mellett úgy, hogy tenyerünk a plafon felé mutasson! Lassan csúsztassuk a földön felfelé vállmagasságig a kezeinket, majd vissza a combunk mellé! Ismételjük meg 10-szer! Ezután a felfelé csúsztatásnál ne álljunk meg vállmagasságnál, hanem csúsztassuk addig, amíg képesek vagyunk! Ezt is ismételjük meg 10-szer!

Hason fekve a lapocka összezárását-nyitását, a kar fej mellé emelését, valamint az oldalon keresztül a fülek mellé felcsúsztatását tudjuk legjobban erősíteni. Ha ebben a helyzetben elemeljük karunkat a felülettől, amelyen fekszünk, akkor a gravitáció ellen dolgoztatjuk a lapocka zárását végző izmainkat. A gyakorlatot érdemes először hajlított könyökkel végezni, és csak utána kinyújtani a könyökünket oldalra.

Amennyiben a hanyatt és hason fekvés közben végzett gyakorlatok már jól mennek, érdemes ülve vagy állva tornázni.

• Álljunk szembe egy tükörrel, hogy figyelhessünk arra, hogy a két vállunkat egyforma magasságban tartsuk, és a gyakorlat alatt ne húzzuk fel a fájósat!

• Képzeljük el, hogy egy üvegfal előtt állunk, amire fel akarunk mászni! Két kezünket váltakozva egyre feljebb tegyük.

• Oldalra nyújtsuk ki a kezeinket vállmagasságban, és lassan kis köröket rajzoljunk!

• Ugyanebben a helyzetben vízszintes nyolcasokat (végtelen jeleket) rajzoljunk a levegőbe!

Csak óvatosan terheljük!

• Ha a kar súlyát már elbírjuk, rátérhetünk a súlyzóval (1 kg) végzett gyakorlatokra. A tok meszesedésének veszélye miatt nagyobb súllyal végzett gyakorlatokat (pl. vödörcipelés) nem javasolunk.

• Kiváló tornaeszköz a gumiszalag , melyet a gyógyászati üzletekben lehet beszerezni. A piros és zöld színű szalag ellenállása a legalkalmasabb a célra. Csak igen erős izomzat esetén alkalmazzuk a kék, ill. a barna színűt!

Akármilyen kellemetlen a váll mozgatása a letapadt, meggyengült izomzat miatt, a siker, hogy újra fájdalommentesen tudjuk karjainkat mozgatni, hamar elfeledteti az elszenvedett kellemetlenségeket.

Egyéb alternatívák

Az ízületi fájdalom csillapítására a következő természetes módszereket is kipróbálhatjuk:

• Macskakarom -kapszula – remek gyulladáscsökkentő

• Ördögkarom -kapszula – szintén hatékony gyulladáscsillapító

• Bio-glukózamin – elősegíti az ízfelszínek síkosítását, és csökkenti a súrlódást, segít a porcot regenerálni

• Zöldkagylóhéj-kivonat – ez is a porcépítésben vesz részt, és csökkenti az ízületi kopást

• Cink, szelén és egyéb ásványok – a gyulladáscsökkentést támogatják, a magnézium és a kalcium pedig az izmok ellazulását segíti

• Heveny gyulladásnál inkább a jegelés, krónikusnál viszont inkább a meleg pakolások és borogatások javasoltak – itt elsősorban a héjában főtt tört krumplival vagy a fűzfakéregteába áztatott kendővel történő borogatást javasoljuk

• Használhat lazító és vérkeringés-aktiváló aromákat tartalmazó masszázsolajat is, pl. kipróbálhatja a „ Könnyed mozdulat ” fürdő- és masszázsolajat

• Az akupunktúra, a lézerkezelés és a kiropraktika is igen hatékony módszernek bizonyul akut és krónikus esetben is.

Molnár Ágnes