Váll- kar- kéz fájdalom

A váll-kar fájdalom okai

A váll-, nyak-, és kar-fájdalom hátterében számos elváltozás vagy betegség szerepelhet. A váll- és karfájdalom hátterében kezdetben csak funkcionális zavarok állhatnak.

Már az alvással kezdődhetnek a gondok. E tekintetben legalábbis – az ember „hibás konstrukció”. Hason fekve nem kapunk levegőt, háton fekve horkolunk, oldalfekvésben pedig, a nyak bebicsaklik. Mivel alvás közben izmaink ellazulnak, a csigolyákat szinte alig tartja valami, és a helytelen tartás következtében rossz helyzetben rögzülnek órákra. A következmény: fájdalmas nyakmerevség, a fájdalom lesugározhat a karokba is, és csak lassanként, a nap folyamán enyhül.

A nyak-váll-felkar betegségeinek hátteréről

A válltájékról lesugárzó fájdalmak és a panaszok hátterében számos tünet szerepelhet. Legfontosabb, hogy elkülönítsük a szív erdetű, szívszorítási, u.n. angina pectoris tünettől, mely a szív vérellátási zavarából ered, általában a bal mellkasfél szorító, a”abroncs érzéssel” társul, nyugalomban sem, vagy csak kismértékben enyhül. Ezekkel a panaszokkal belgyógyászati, kardiológiai szakrendelésre kell jelentkezni.

A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.

A fő panasz, a felső végtagi fájdalom, esetleg zsibbadás érzés, vagy a felkar mozgathatóságának fájdalmas korlátozottsága. de sokszor a panaszok is meglehetősen bizonytalanok.

Számos okot kell ezért gondosan mérlegelnünk: A helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek. A munka során kényszertartásba merevedett fejtartás hasonló panaszokat válthat ki Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés. (L.d. „Számitógép betegségek”).

A vállízületünk kopása lehet, hogy nem mindig fájdalmas

Ha a felkari problémákban a nyaktól lejjebb haladunk, a vállízülethez jutunk, amely rendkívül mozgékony, és legalább olyan sérülékeny, mint a térdizület.
A váll-fájás hátterében elsősorban izom-, ín-szakadást, a rotator-köpeny sérülést kell keresni, illetve a váll-övet alkotó csontok meszes felrakódásait kimutatni.. Az ortopédia szakvizsgálat célja a panaszok és tünetek alapján elkülöníteni a betegségeket, de a rtg. felvétel mellett gyakran van szükség lehet MRI és CT vizsgálatra is.

A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulhatnak.

Könyök-izületi panaszok.

A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a teniszkönyök és a golfkönyök és a. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében más-más helyen fájdul meg a könyökízület.

A könyökünk valóságos mérnöki csoda. Hajlítható, és ezzel egy időben forgatható, és mindezt terhelés mellett tehetjük. A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében kisebb nyáktömlők találhatók. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és fájdalmassá válnak. Ehhez jöhet még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi szaknyelven epicondyilitis-nek.

A betegség nem csak a golf- és teniszjátékosokat érinti, bizonyos foglalkozások is hajlamosítanak rá. Ha a könyökhajlítás vagy az alkar forgatása a kéz összeszorításával párosul, heves fájdalom jelentkezik, ami teljesen meg is akadályozhatja a mozdulat kivitelezését. A kőműves, aki a vakolókanalat kiönti, a fűtésszerelő, aki állandóan használja a csavarkulcsot, a pincérnő, aki nagy, súlyos kannából tölti ki a kávét… ők mind ismerhetik ezeket a kínokat. Ilyenkor nagyon fontos a kar pihentetése. Ma már ritkán gipszeljük be az érintett végtagot, de a terhelő mozgást egy ideig kerülni kell. Ez tarthat néhány hétig vagy akár egy egész évig is. A kezelésben szaámos uj lehetőségünk van, a helyi gyulladáscsökkentő inj. kezelsétől a saját vérből előállított növekedési faktor kezelésig (L.d. Teniszkönyök kezelés)

Az ínhüvely gyulladás, az idegek leszorítása

A könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ezek gyulladása korábban a gépírónők tipikus betegsége, munkahelyi ártalma volt.
Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát carpalis tunelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy carpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
(L.d. bővebben „Kéz-zsibbadás”)

Egy tanács az öndiagnózishoz: a nervus ulnaris, amely a kisujjat és a gyűrűsujjunknak a kisujj felé néző részét idegzi be, nem érinti az alagút-szindróma, mert nem ott fut. Ha tehát a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé néző része határozottan nem zsibbad, a többi ujjunk igen, akkor alagút-szindrómával van dolgunk. Ha azonban csak ezek az ujjak zsibbadnak, távolabb kell keresnünk a bajt.

Idült folyamatok esetén a fájdalom közvetlen közelében mesterségesen kiprovokálható egy helyi gyulladás, méhméreg, fagyöngykivonat, hangyaméreg bőrbe történő befecskendezésével. Kerülni kell a terhelést, lazító gyakorlatokat kell végezni. És végül, de nem utolsósorban, a kiegyensúlyozott lelkivilág is fontos.

További kérdése van? Regisztrált olvasóim kérdéseire emailben válaszolok.

  • Szófelhő