Velünk élő vállfájdalmak

A vállfájdalmak gyakoriságának az oka, hogy az ízület nagyon sérülékeny. A felkarcsont fejét szinte csak az izületi tok és az azt körülvevő izomköpeny tartja meg a helyén. Mivel a váll tartósan és erősen igénybe vett ízületünk, amely kisebb baleseteknél, rossz mozdulatoknál is könnyen megsérülhet, érthető, hogy a vállpanaszok sok ember életét keserítik meg. A krónikus vállfájdalmak többségét azonban nem az ízület kopásos gyulladása, az arthrosis okozza, hanem az ízületet körülvevő szövetek elváltozásai.

Balesetek következtében eltörhetnek a vállízületet alkotó csontok, a felkarcsont, a lapocka, a kulcscsont is. Nagyon fájdalmas az ízület ficama, amikor a felkarcsont feje valamilyen irányban kicsúszik az ízületi vápából. A vállficam azonban nemcsak nagyobb erőhatás után alakulhat ki, előfordulhat, hogy csak kisebb traumára, esetleg csak bizonyos mozdulatokra kerül ki a felkarcsont feje a helyéről. Ezt a fájdalmas állapotot szokványos vállficamnak nevezzük, és gyakran a baleset okozta, nem megfelelően kezelt ficam után alakul ki.
A törések és ficamok ellátása baleseti sebészeti feladat, az elsődleges maradványok korrigálása ortopédiai kezelést igényel. A műtéti vagy konzervatív ellátást követően érdemes kihasználni a vállízület mozgásképességének gyors és fájdalommentes visszanyerését biztosító ízületmozgató gyógytorna kezelést, amellyel megelőzhető a hosszas rögzítés következménye, a váll időleges “befagyása” .
A nem sérülés okozta vállfájdalmak kísérő tünete a mozgáskorlátozottság és a helyi érzékenység. A kórképek heveny vagy krónikus formában is kialakulhatnak. Az ízület körüli kötőszövetes elemek a legveszélyeztetettebbek. A kétfejű karizom, a “bicepsz” ínhüvelygyulladása az egyik leggyakoribb oka a vállfájdalomnak. A fájdalom az izom mentén jelentkezik, a kart nehezen lehet oldalra emelni és forgatni. Az ízület körüli ínak és tömlők meszesedő gyulladása főleg a váll csúcsa körül okoz érzékenységet. A panaszokat okozó mészlerakódások a röntgenfelvételen jól láthatóak. Az ízületi tokot is érintheti a gyulladás, ilyenkor ez zsugorodhat és letapadhat a környezetéhez. Az egész váll területén fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, a vállmozgások gyakran beszűkülnek egész minimálisra. Ezt a súlyos állapotot nevezik “fagyott váll”-nak.

A „befagyott váll” kezelésében a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók a nyugalomba helyezés mellett, ha a kórkép akut formája jelentkezik. Ha a heveny szak elmúlik, akkor a fizikoterápia és gyógytorna segíthet a mozgásképesség helyreállításában.

A vállövben felléphetnek beidegzési és vérkeringési zavarok együtteseként jelentkező tünetcsoportok is. A fájdalom a karban, vállban vagy a kézben, zsibbadás, érzészavar az ujjakban, a kéz és ujjak duzzanata, gyengesége, elszíneződése (pl. elkékülés) utalhat erre a problémára. A kórkép oka számfeletti borda, a nyak-váll közti izomzat rossz tapadása vagy a kulcscsont rendellenes állása húzódhat meg, mely beszűkíti az itt futó erek és idegek helyét. Kezelése konzervatív vagy műtéti megoldás lehet.

  • Szófelhő