Összefoglalóan Computer Related Injuriesnek (CRI), számítógép által okozott károsodásnak nevezik a nemzetközi egészségügyi gyakorlatban a számítógépek használata során keletkező sajnálatos mozgásszervi betegségeket. A számítógép az eddigi legbonyolultabb munkaeszközünk, amellyel a használója a legtöbb szálú, legintenzívebb viszonyban van, ezért szinte észrevétlen alakulnak ki a tünetek.
Szinte hihetetlen kórképek alakulhatnak ki az internetfüggőségtől az “egérvállig”. A teljesség igénye nélkül, csak néhány fontos mozgásszervi panasz: nyak- hát-, vállfájdalom.
Derékfájdalom.
Csuklófájdalom, kézzsibbadás.
Mindezek alapvetően klasszikus károsodások, a számítógép előtti korszakban is elég gyakorinak számítottak, pl. olyan foglalkozások esetén, mint zenészek, fogorvosok, órások, futószalag mellett dolgozók, minőségi ellenőrök, fodrászok, gépírók, hentesek, sőt háziasszonyok és iskolás gyermekek körében is gyakori jelenség volt az RSI ( ismétlődő terhelés által okozott károsodás) valamint az MSD (az izomzat és a csontrendszer rendellenességei).
Ám a miniatürizálással, a képernyő- és billentyűhasználattal, továbbá magával a számítógép-működéshez való alkalmazkodással további új kellemetlenségek is megjelentek. Talán meglepően hangzik, de a számítógépes munka szinte az egész testet terheli: a nyakat, a felső végtagokat (vállat, felkart, könyököt, alkart, csuklót és az ujjakat külön-külön!), valamint a hát, a fenék, a mellüreg, a szem, sőt a láb is érintett. Mindezekkel összefüggésben a légzési, a keringési és az idegrendszer is komoly terhelésnek van kitéve.
Új jelenségek
Az egyik vizsgálatban a mellkas bordaemelő izmainak, a csuklyás, illetve a deltaizomnak, valamint az alkarnak az érzékenysége, feszültsége a vizsgált számítógép-használók 70%-nál észlelhető volt. Hasonló arányú az “egérváll” kialakulása: az egér állandó használatától megfeszült kar olyan kicsi-közepes, de rendellenes irányú és állandó terhelést ró a vállízületre, amelyet sokan észre sem vesznek, s nevetségesnek gondolják, ha valaki rámutat, hogy mi a vállfájdalmak, ropogások oka, és ettől a szakorvosi rendelésen köthetnek ki. A könyök, a csukló és főleg az ujjak ízületeinek kilazulása, a kézgyöngeség, a csípő- és térdízületi fájdalmak (PFPS-szindróma), a térdínzsugorodás, az ínhüvelygyulladás és a teniszkönyök kialakulásáért nem közvetlenül a komputer a felelős, hanem a görcsös használati mód és a számítógépes tevékenység helytelen beillesztése az életvitelbe.
Aggasztó, hogy mérhető arányú az idegrendszeri károsodás, a kézremegés, továbbá egy sajátos tünetcsoport megjelenése, amelynek következtében az ujjak gyorsabban működnek a klaviatúrán, mint ahogy azt az idegrendszer többi része összehangoltan kísérni képes, és ettől tartós funkciózavar keletkezik a szavak helyes leírásában. Ezt csak több hónapos pihenővel lehet gyógyítani, ami a mai világban igen nehezen kivihető, ezért már a kezdeti tünetek esetén alaposabb pihenőket szükséges beiktatni!
Különösen kellemetlen a speciális szemromlás, amit monitorszemnek is neveznek. A szemizmok szinte végleg elfáradnak, s olyan távollátás alakul ki, hogy a tiszta látás távolságán belül a szemlencse egyáltalán nem alkalmazkodik, és súlyos esetben szinte deciméterenként kell szemüveg-dioptriát váltani
Indiai és amerikai vizsgálatok szerint, a számítógépet bármilyen mértékben használók, 70%-a legalább egy CRI-tünettől, 20-25%-a pedig többtől is szenved, noha – alattomos módon – a számítógépes tevékenység feszültsége és a munkakényszer elnyomja a tüneteket. Senki sem rendelkezik természetes védelemmel a CRI-vel szemben. A folyamatok csak később válnak visszafordíthatatlanná, pedig – mint minden betegség esetében – a megelőzés jóval egyszerűbb és olcsóbb, mint a kialakult betegség kezelése. Ezt célozzák a jogszabályok, köztük a hazaiak is. Sajnálattal meg kell állapítanunk, hogy betartatásuk legfeljebb a nagyvállalatoknál lehetséges, a számítógép-használók döntő része nem is hallott róluk. A dolgozói érdekképviseletek gyöngék, kis létszámúak. Ebben a helyzetben a felvilágosításnak és a családnak döntő szerepe lehet a védekezésben.
Cél: a megelőzés
A megelőzésnek két pillére van: a technikai fejlődés és az életmód. Az előbbi hatása korántsem egyértelmű, bár felelőssége és lehetőségei nagyok.
Még emlékszünk a kezdeti monitorok elrettentő színvonalára. Ma általánosak a finom rajzolatú, folyadékkristályos kijelzők. Az utóbbi években általánossá váltak az energiatakarékos, “zöld” számítógépek. Ebben a szemléleti átalakulásban egyre nő az ergonómia szerepe, a nagy hardver- és szoftverfejlesztő cégek laboratóriumokat létesítenek, hogy a szó egészségügyi értelmében is egyre felhasználó-barátabb eszközöket állítsanak elő.
Ám a fejlődésnek vannak sajátos, előre nem látható árnyoldalai is. Most csak egyet érintenénk. A grafikus játékok tökéletesedésével és az internet térhódításával a testi-idegrendszeri fejlődés legérzékenyebb szakaszában lévő fiatalok körében kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. Fölborult napirendek, előnytelen testhelyzetben a gép előtt számolatlanul eltöltött órák, állandóan magas adrenalinszint, mozdulatlanságba merevedett tartásban villámgyors billentyű- és egérmozdulatok – a napfényben sporttal, társasággal, olvasással eltöltött idő helyett.
Talán ennél is nagyobb probléma a folyamatos mobilozás, lehajtott fejjel a képernyőre szegeződő tekintetekkel találkozhatunk mindenütt, folyosón, utcán, közlekedési eszközön, mindenütt. A fiatal szervezet rugalmassága miatt későn jelzi, hogy eljutott a tűréshatárig. A probléma eljuthat psyches károsodásig, de mindenképpen károsíthatja a természetes kapcsolatok kialakulást, a kifejező képesség beszűkülését. A folyamat szinte megállíthatatlan, de legalább annyit kellene tennünk, családunk, környezetünkben élő fiatalokkal minél több szóbeli kommunikációt épitteni, a szép beszéddel, szép szavakkal.
Tihanyi László
Eredeti közleménye felhasználásával
