Már az alvással kezdődhetnek a gondok. E tekintetben legalábbis – az ember „hibás konstrukció”. Hason fekve nem kapunk levegőt, háton fekve horkolunk, oldalfekvésben pedig, a nyak megbicsaklik. Mivel alvás közben izmaink ellazulnak, a csigolyákat szinte alig tartja valami. Így a helytelen tartás következménye: fájdalmas nyakmerevség, a fájdalom lesugározhat a karokba is, és csak lassanként, a nap folyamán enyhül.
A nyakfájás leggyakoribb okai: a helytelen fekvés, huzat, rossz helyzetben ülés (pl. számitógép), tartási rendellenesség, mobilozás, idegi eredet és nem hagyható ki a lelki problémák miatt kialakult fájdalom.
A nyak-váll-felkar betegségeinek hátteréről
A válltájékról lesugárzó fájdalmak és a panaszok hátterében számos tünet szerepelhet. Legfontosabb, hogy elkülönítsük a szív erdetű, szívszorítási, u.n. angina pectoris tünettől, mely a szív vérellátási zavarából ered, általában a bal mellkasfél szorító, a”abroncs érzéssel” társul, nyugalomban sem, vagy csak kismértékben enyhül. A fájdalom a bal kar irányába sugározhat.Ezekkel a panaszokkal belgyógyászati, kardiológiai szakrendelésre kell jelentkezni.
A váll- és karfájdalom, kézzsibbadás hátterében a másik nagyon fontos tényezőt kell kizárni, a nyakcsigolyák ill. a nyaki porckorong eltéréseit. Ez az elváltozás jellegzetes, az ideggyök lefutásának megfelelően jelentkező tüneteket okoz. Neurológiai ill. MR vizsgálattal jól meghatározható, s ezt követően konzervatív kezelés (pl. nyakrögzítő, majd gyógytorna), vagy sürgős műtéti megoldás jöhet számításba.
A súlyosabb elváltozások kizárása után számos okot kell gondosan mérlegelnünk: a helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek. A munka során kényszertartásba merevedett fejtartás hasonló panaszokat válthat ki Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés. (L.d. „Számitógép betegségek”).
A helytelen alvási, ülési szokások, keserves nyakfájást, izomgörcsöt okozhatnak, a vizsgálat során erre is érdemes rákérdezni.
Újabb keletű probléma a hosszabb mobilozás, különösen a nyak-fül közzé szorított mobil használat.
A vállízületünk kopása lehet, hogy kezdetben nem fájdalmas
Ha a felkari problémákban a nyaktól lejjebb haladunk, a vállízülethez jutunk, amely rendkívül mozgékony, és legalább olyan sérülékeny, mint a térdizület.
A váll-fájás hátterében elsősorban izom-, ín-szakadást, a rotator-köpeny sérülést kell keresni, illetve a váll-övet alkotó csontok meszes felrakódásait kimutatni. Az ortopédia szakvizsgálat célja a panaszok és tünetek alapján elkülöníteni a betegségeket, s ebben igen nagy segítségünkre van az MR vizsgálat.
A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulhatnak, gyógytorna segítségével. (l.d. Velünk élő vállfájdalmak)
Könyök-izületi panaszok.
A könyökünk valóságos mérnöki csoda. Hajlítható, és ezzel egy időben forgatható, és mindezt terhelés mellett tehetjük.
A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a teniszkönyök és a golfkönyök syndroma. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében a könyök külső, vagy belső oldalán jelentkezik a fájdalom.
A betegség nem csak a golf- és teniszjátékosokat érinti, bizonyos foglalkozások is hajlamosítanak rá. Ha a könyökhajlítás vagy az alkar forgatása a kéz összeszorításával párosul, heves fájdalom jelentkezik, ami teljesen meg is akadályozhatja a mozdulat kivitelezését. A kezelésben számos új lehetőségünk van, a helyi gyulladáscsökkentő inj. kezeléstől kezdve a fiziotherapias kezelések, de a legbiztosabb biológiai kezelés a saját vérből előállított thrombocyta dús (PRP) injekció, mely növekedési faktor segítségével képes az ín-csonthártya gyulladást kedvezően áthangolni (L.d. Teniszkönyök kezelés)
Az ínhüvely gyulladás, az idegek leszorítása
A könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ezek gyulladása korábban a gépírónők tipikus betegsége, munkahelyi ártalma volt.
Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát carpalis tunelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy carpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
(L.d. bővebben „Kéz-zsibbadás” fejezetben)
